„Aki a múltját ismeri, annak jövője is van.” (Vendégkönyv)

A Helytörténeti Gyűjtemény létrehozását 1980-ban Budaörs politikai vezetői kezdeményezték. Ennek érdekében a Hazafias Népfront Bizottsága körlevélben kérte fel Budaörs lakosságát, hogy e nemes célra ajánlják fel népi tárgyaikat. Ezek összegyűjtésében nagy szerepet vállalt Füzér Ferencné óvónő, akinek munkáját többen is segítették. Az ő irányításával készült el az első kiállítás is 1980-ban az óvodában, majd négy évvel később az akkor megnyíló Jókai Mór Művelődési Ház tetőtermében tekinthették meg a látogatók a régi bútorokat, eszközöket. Az évek során mintegy nyolcvan családtól érkeztek felajánlások, így egyre inkább sürgetőbbé vált, hogy a gyűjtemény állandó helyet kapjon. Erre 1987-ig kellett várni.

1987-ben Johannes Rau későbbi német államfő budaörsi látogatásával egy időben kapott a gyűjtemény múzeumi engedélyt és költözhetett be a Budapesti út 47/1 szám alatt álló egykori Wéber-házba. A múzeum berendezését Füzér Ferencné irányította, akinek segítségére volt Báder Györgyné Ostercziel Mária, Szakály Mátyás, a Lyra dalkör vezetője, valamint Hauser József tanár, helytörténész. A megnyitót 1987. augusztus 18-án tartották. A korábbi években összegyűjtött gazdag anyagot öt helyiségében helyezték el. Az első teremben az írásos dokumentumok kaptak helyet. Az ebből nyíló szobát, majd az azt követő konyhát század eleji bútorokkal, eszközökkel rendezték be. A negyedik helyiségben Dési Huber István képei, emléktárgyai lettek elhelyezve. Az utolsó teremben a látogatókat vendégelték meg, de itt is helyet kapott több régi bútor.

 

„Megszületett az új családtagom, ez volt a tájház.” (Dr. Kovács József László)

A múzeum életében jelentős dátumnak tekinthető 1992, amikor Dr. Kovács József László lett az intézmény vezetője. Bár az első fotók és dokumentumok már 1991-ben leltári számot kaptak, a jelentősebb tudományos munka 1992-ben, az ő vezetésével indult meg. Ekkor kezdték meg a néprajzi tárgyak leltárazását, számos időszaki kiállítást rendeztek, a kutatási eredmények publikálására sorozatot hoztak létre.

Dr. Kovács József László munkáját Dr. Luntz Ottokárné Ringler Magdolna, valamint felesége, Kovácsné dr. Paulovits Terézia segítette. Vezetésével honismereti szakkör indult, kezdetben az Illyés Gyula Gimnázium, később pedig a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola tanulói számára. Az általuk készített pályamunka-sorozatból született meg a Regélő múlt könyvsorozat első kötete.

 

A Dr. Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény

Az 1990-es évek közepére megalakult a Bretzfeldi Budaörs Gyűjtemény. E gesztus viszonzásául 1995. január 1-jével a gyűjtemény Dr. Kovács József László múzeumigazgató javaslatára felvette a budaörsi származású Dr. Riedl Ferenc nevét.

 

Új utak, lehetőségek

A 2004 áprilisában megkötött szerződés alapján a helytörténeti gyűjtemény fenntartója Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat lett, tulajdonosa pedig Budaörs Város Önkormányzata. Ez komoly változást jelentett az intézmény életében. Míg korábban Dr. Kovács József László volt az egyedüli alkalmazott, addig 2006-tól új státuszokat kapott a múzeum. Ettől az évtől kezdve állandó történésze és kulturális ügyintézője van az intézménynek, a következő évtől pedig néprajzos muzeológus állást is biztosítottak. A személyi állományt tekintve jelentős változás történt 2008-ban is, a múzeum azóta a Magyarországi Német Tájházak Információs Központjának is otthont ad. Vezetőjének feladatkörébe tartozik a magyarországi német gyűjtemények (tájházak és kiállítóhelyek) országos hatókörű szakmai felügyelete, munkájuk összehangolása, pályázati koordináció, tanácsadás és fejlesztés.

A személyi állomány bővülésével, valamint azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzat lett a múzeum működtetője, a tudományos és szakmai munka még szélesebb körűvé válhatott, valamint rendezvények sokaságát bonyolította le a múzeum, kezdve a kihelyezett német nemzetiségi óráktól, szakköri foglalkozásokon át (hagyományőrző szakkör) a kézműves hetekig (adventi és húsvéti kézműveshét), az ország különböző pontjairól érkező csoportoknak nyújtott programokig, valamint a családoknak programot adó hétvégi játszókuckóig. Ezt a munkát azonban már nem Dr. Kovács József László irányította, 2005-ös nyugdíjazása után ugyanis 2006. január 1-jével Rácz Veronika lett az igazgató.

 

A Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény

Miután a múzeum fenntartója a német nemzetiségi önkormányzat lett, illetve az intézmény a német tájházak országos központjává vált, egyre több olyan feladatot vállalhatott, amely már nem csak a helyi lakosságot érintette. Természetesen továbbra is nagy hangsúlyt fektet az intézmény a helyi értékek megmentésére, de az elmúlt években egyre inkább regionális, országos szerepet is vállal. Emiatt fontossá vált, hogy egy országosan ismert, a hazai németség egészéért fellépő személyiség legyen a múzeum névadója. A választás Bleyer Jakabra esett, akinek nevét 2009. január 18-cal vette fel az intézmény.

 

„…éreztem, van jövője a Heimatmuseum családunknak.” (Dr. Gajdos-Frank Katalin)

Dr. Gajdos-Frank Katalin 2011. július 1-jén vette át a múzeum vezetését. Ez idő alatt a korábbi rendezvények tovább folytatódtak, de még jobban megpróbált a fiatalok felé fordulni. Ennek érdekében indította el a szabadegyetemi előadássorozatot, emellett több pályázatot is meghirdetett a fiatalabb generációk számára. Igazgatósága alatt kezdődött meg 2016-ban a tájház teljes körű felújítása, amely 2018 áprilisában fejeződött be. Mint igazgató és BNNÖ-képviselő jelentős szerepet vállalt abban, hogy a múzeum három évtizedes fennállását egy megújult épületben, megújult kiállításokkal ünnepelhessük.

 

A múzeumépület felújítása

Múzeumi épületünk műemlék épület, mely 2016-ra megérett a felújításra. A munkálatok az év végén kezdődtek meg (az épület teljes rendbe tétele, pincétől a padlásig, tető és múzeumkert), és 2018. április 24-én fejeződtek be. Az épület teljes körű felújítását támogatták: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budaörs Város Önkormányzata, Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat, Hermann-Niermann-Stiftung, Várépítő Pályázat. A kiállítási tárgyakat ez idő alatt két raktárépületünkben őriztük, amelyek a város tulajdonát képezik. A múzeumépület felújítása során a lakóházzal egybeépült présházat újra összekötöttük az épülettel, ezáltal bővült a kiállítóterek száma, amely új koncepció, újfajta kiállítások létrehozását tette lehetővé. Mellette megnyílt a tájház alatt húzódó, gyönyörű borospince is, amely idáig komoly vizesedéssel küszködött.

 

Megújult kiállításaink sikerét mutatja, hogy a Jakob Bleyer Heimatmuseum 2018 októberében elnyerte a megtisztelő „Az Év Tájháza“ címet a Magyarországi Tájházak Országos Szövetségétől.  

 

HPk


Virtuális séta Budaörsön

EureG