Magyarországi német gyerekek és fiatalok 1900-1945

Ez a megnevezés a Magyarország több tájegységén csoportokban élő németül beszélő kisebbséget fedi, ide tartoznak a budaörsi németek is. Bővebben

Őseik elsősorban a Török uralom után, a 18. században telepesekként jöttek a történelmi Magyarország területére. Bővebben

Budaörsre Gróf Zichy Péterné Gróf Bercsényi Zsuzsanna meghívására érkeztek 1720/21 és 1740/41 körül az első un. „svábvonulások” („Schwabenzüge”)
„Budaörs a XVI. század végére, a török elleni harcok következtében elnéptelenedett. Az első telepeseket gróf Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna hívta be, akikkel 1721. április 21-én kötött szerződést. Az egyezmény számos kedvezményt biztosított, ezzel is letelepedésre ösztönözve az ide érkezőket. A letelepült német családok szorgalmukkal, munkabírásukkal, erős vallási kötődésükkel virágzó és gyarapodó települést hoztak létre. Megélhetésükben kiemelkedő szerepet játszott a szőlő-, később pedig az őszibarack-termesztés. Kiváló minőségű gyümölcsük mellett a csodaszép úrnapi virágszőnyeg, valamint az 1930-as években, a Kő-hegyen előadott passiójáték is ismertté tette a települést. Az egykor itt élt német családok öröksége – dacára az 1946/1947-es tragikus elűzetésnek – a mai napig meghatározza és formálja Budaörs kulturális, szellemi és vallási arculatát.” (A Heimatmuseum kiállításainak kísérőfüzete, 2018).

Az úgynevezett „dunai svábok ”Ulmer Schachtel”-eken, vagyis ulmi dereglyék-en hajóztak le a Dunán. Bővebben

Több mint 200 évig éltek gazdasági, kulturális és nyelvi kölcsönhatásban magyar környezetükkel. (Erre utal pld. sok német eredetű jövevényszó: herceg a Herzog-ból; vagy a festett bútorok Harta településen, melyre a sárközi és a kalocsai színvilág és mintakincs hatott.)

A sokszínűség megmutatkozik a magyarországi német gyerekek és fiatalok életében, történeteiben, és fényképfelvételein.