2016-ig a múzeum állandó kiállítása három teremben volt látható. A fogadószobában dokumentumok és fényképek segítségével mutattuk be Budaörs történetét, vallásos életét és népi kultúráját. Az ebből nyíló tisztaszobában és a konyhában a XX. század második felére jellemző lakáskultúrával ismerkedhettek meg a látogatók. Az állandó kiállítás mellett pedig az egykori lakószobában és kamrában félévenként, évenként új időszaki kiállítás nyílt meg. A felújítás során egyik fő célunk az volt, hogy kiállítási tereink számát bővítsük. Ennek eredményeképpen a 2018 májusában megnyílt új állandó kiállításunk már négy termet tölt meg.

Fogadószoba

A múzeum fogadószobáját az egykori kamrában alakítottuk ki. A falakon körbefutó csíkokon főleg a XX. század első felében készült budaörsi képeslapok láthatók tematikus elhelyezésben (utcarészletek és budaörsi látképek, a Kálvária-domb, a Nepomuki Szent János-templom, egyéb jellegzetes építmények, Kő-hegy). A képeslapokért Kreisz Tamásnak tartozunk köszönettel!

 Konyha

A ház központi bejárata eredetileg a konyhába vezetett. Innen nyílt balra a tisztaszoba, jobbra pedig a lakószoba.
A konyhában a mai napig látható a mestergerenda, amely kettéosztja a helyiséget. Ezen kap helyet a konyha dísze, a tálas, amin a virágmintás, festett díszcsészéket és tányérokat tartották. A belső részen a sarokpadot helyeztük el az asztallal, a másik sarokban pedig a tűzhely és a stelázsi látható a legfontosabb edényekkel. A konyhában eredetileg kemence volt, amelynek füstjét a szabadkémény vezette el. Ezt a húsok füstölésére is használták.  A kemencét később elbontották, a helyén ma csikósparhelt áll. A konyha bal oldali falánál kétpolcos felépítményű, flóderezett tálalószekrény kapott helyet, amelyben étkészlet, a polcokon pedig néhány fontosabb dísztárgy látható. A konyha első részének fontos eleme volt a tisztálkodást szolgáló sarok. A bejárati ajtótól jobbra vizespad áll, rajta a kút- és az esővíz tárolására szolgáló zománcos vödrökkel. Itt találhatók a mosakodás kellékei is: zománcos lavór, a házilag főzött szappan és a hímzett törölköző.

Tisztaszoba

Az újonnan padlózott tisztaszoba jól reprezentálja a XX. század második harmadára jellemző lakberendezési stílust és életmódot. A bejárati ajtóval szemben, a két ablak közt látható a négyfiókos, flóderezett sublót az 1913-ban készített sublótterítővel. A tetején elhelyezett tárgyak elsősorban az itt élő németek mély vallásos érzületéről árulkodnak. A szobrokat és szentképeket búcsúkban szerezték be. A budaörsiek körében különösen is kedvelt zarándokhely volt Mariazell. A fal mellett látható a két vetett ágy. Ezek érdekessége, hogy a párnák egyik végét piros anyaggal szegték be, amely szépen kilátszódott a csipkés szélű párnahuzatok alól. A bejárati ajtó két oldalán egy-egy ruhásszekrény áll, amelyek a XX. század elején készültek. Ezekben az egykori budaörsi viselet darabjai csodálhatók meg.

Budaörs szoba

Állandó kiállításunk utolsó termében tematikus bontásban, szöveges-képes tablók segítségével mutatjuk be Budaörs történetét, népi kultúráját: betelepítés, anyagi kultúra (viselet és gazdálkodás), szellemi kultúra (Úrnapja és a passiójáték), kitelepítés. Budaörs a XVI. század végére, a török elleni harcok következtében elnéptelenedett. Az első telepeseket gróf Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna hívta be, akikkel 1721. április 21-én kötött szerződést. Az egyezmény számos kedvezményt biztosított, ezzel is letelepedésre ösztönözve az ide érkezőket. A letelepült német családok szorgalmukkal, munkabírásukkal, erős vallási kötődésükkel virágzó és gyarapodó települést hoztak létre. Megélhetésükben kiemelkedő szerepet játszott a szőlő-, később pedig az őszibarack-termesztés. Kiváló minőségű gyümölcsük mellett a csodaszép úrnapi virágszőnyeg, valamint az 1930-as években, a Kő-hegyen előadott passiójáték is ismertté tette a települést. Az egykor itt élt német családok öröksége – dacára az 1946/1947-es tragikus kitelepítésnek – a mai napig meghatározza és formálja Budaörs kulturális, szellemi és vallási arculatát.

Tanösvény

Állandó kiállításunk 2022-ben egy tanösvénnyel egészült ki, amely a múzeum belső kertjében lett kialakítva. Az öt állomás Budaörs tragédiájának, az 1946/1947-es kitelepítésnek állít emléket. A tablók rövid bevezetés után a kor embereit szólaltatják meg, a QR-kódok, valamint az egyes állomásokhoz tartozó installációk, feladatok pedig interaktívvá teszik a látogatók számára az egyes állomásokat.

KÉPGALÉRIA