Lesz-e Budaörsből magyar Oberammergau?

A Budapest szomszédságában fekvő Budaörs a 17. század végére elnéptelenedett. Az első német telepeseket gróf Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna hívta be, akikkel 1721. április 21-én kötött szerződést. Az egyezmény számos kedvezményt biztosított, ezzel is letelepedésre ösztönözve az ide érkezőket. A földrajzi adottságok elsősorban a szőlőtermesztésnek kedveztek, amely két évszázadon át az itt lakók többségének a megélhetést jelentette. Ennek az életmódnak a legszebb emléke a Kő-hegy és a Kálvária-domb körül kialakult pincefalu volt. A település népi kultúrájának másik meghatározó elemét a római katolikus vallás adta: az úrnapi körmenet és a passiójátékok széles körben ismertté tették Budaörsöt.

Jézus kínszenvedésének történetét először 1931-ben adták elő a Müller vendéglőben, a Budaörsi Levente Egyesület Lyra műkedvelő szakosztálya előadásában. A Pesti Hirlap 1931 márciusában így tudósított erről: „A község végén kurta kocsma, de mindjárt mellette ’kulturház’ is. És ez a kulturház nagy események szinhelye mostanság. A Budaörsi Levente Egyesület rendez itt szombatonkint és vasárnaponkint passió-játékokat. Egyszerü emberek, budaörsi bennszülöttek figyelik áhítattal az előadást, de vasárnaponként messzebb idegenből is átrándulnak a vendégek. A budaörsi passiójátékoknak máris hire futott és nem lehetetlen, hogy Budaörs müvészi eseménye nemsokára a komoly érdeklödés középpontjába kerül. […] Lesz-e Budaörsből magyar Oberammergau? Nem lehet tudni.”

A Pesti Hirlap által feltett kérdésre néhány éven belül megszületett a válasz: Budaörs a magyar Oberammergau lett.

A Budaörsi Passiójátékok helyszíne: a Kő-hegy

1933 és 1939 között a Kő-hegy szolgált színhelyül a Budaörsi Passiójátékokhoz. A felépített állandó díszlet mellett itt állt a Kőhegyi kápolna is, Budaörs egyik legnevezetesebb épülete.  

A Kőhegyi kápolna felépítése Franz Wendler (1815–1897) nevéhez fűződik. Egy látomásának és csodálatos megmenekülésének köszönhetően, hálából építette a Szűzanya tiszteletére.  A kápolna alapkövét 1855. május 5-én rakták le, felszentelését pedig október 15-én tartották.

A második világháború alatt a kápolnát találatok érték, de a károkat a Wendler család még kijavította. Az 1946-os kitelepítéseket követően azonban az épületnek már nem volt gazdája, ennek következtében ezt és a díszletül szolgáló épületeket is elhordták.

Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezésére 2003-ban, a város, a helyiek és az egykor kitelepített budaörsiek támogatásával sikerült újjáépíteni a Kőhegyi kápolnát, amelynek környéke napjainkban ismét helyet ad a passiójátékoknak.

Budaörs, a magyar Oberammergau

A Müller vendéglőben három évig nagy sikerrel tartották meg az előadásokat, és ennek láttán felmerült a gondolat, hogy a passiójátékot szabadtéren, a Kő-hegyen adják elő.

A dolgok irányítását Bató Géza tanár vette a kezébe, de Budaörs lakossága egy emberként állt a kezdeményezés mellé. Ennek az összefogásnak az eredményeképpen készülhetett el rövid idő alatt a díszlet, illetve teremtették elő az előadások megrendezéséhez szükséges anyagi hátteret.

Az első előadás 1933. június 11-én hangzott el.  A következő években június, július és augusztus hónapokban szombati és vasárnapi napokon zajlottak a kétnyelvű színielőadások. A Bató Géza által írt szövegkönyvet Aubermann Miklós fordította le németre. Az előadás zenei részében Hesz János karmester és zenekara vett részt.

A korabeli sajtó csodálattal és lelkesedéssel írt a passiójátékokról. A 8 Órai Ujság az 1933-as, első előadás után így írt: „A budaörsi svábok vasárnap kitettek magukért: passiójátékot mutattak be kétszáz szereplővel, korhű jelmezekkel… Hihetetlen energiával állottak össze a derék svábok, hogy az előadás jól sikerüljön. […] Festmények után készült, korhű jelmezekben játszották végig mintegy negyedfél órán keresztül Bató Géza tanító által megírt szövegkönyvet. Kényelmes ülőhelyekről lehet végignézni az egész előadást és lehetetlen meleg érzés nélkül elsiklani egy-egy jelenet mellett.”

A mostoha időjárási körülmények és a pénzhiány miatt 1939-ben leálltak az előadások. Bár 1941-ben Budapesten a Városi Színházban még előadták a darabot, a második világháború és a kitelepítés következtében végleg megszűntek az előadások.

„Jeruzsálem” a Kő-hegy tetején

A passiójátékok óriási sikerét nagyban elősegítette az impozáns helyszín, valamint az ott felépített díszlet. Az építkezések 1932 nyarán kezdődtek. A játéktér 70 méter hosszú és 20 méter széles volt, amelyhez 2000 férőhelyes nézőtér tartozott. A szabadtéri színpad téglából és kőből felépített épületei hitelesen adták vissza azt a kort és hangulatot, amely Jézus működését és kereszthalálát idézte. A következő épületek készültek el: Jerikó kapuja; Bethsaida fürdője; Kajafás főpap háza; Nikodemus háza azzal a teremmel, ahol az utolsó vacsorát tartották; Jairus otthona; a Golgotára vezető út előtti kapu; a templom körüli oszlopterem; a templom udvara; a templom és az Oltáriszentség a templom kultikus termében; Pilátus palotája; egy kút; az Olajfák hegye; a Golgota és a Szent sír. Herzog Pál minden épület belsejét – a bibliai környezetnek megfelelően – művészien festette ki.

KÉPGALÉRIA
(a képre kattintva megjelenik a galéria, a jobb felső sarokban található nagyító ikonra kattintva lehet kinagyítani a képeket)