Szeretettel köszöntjük a Heimatmuseum városi sétáján!

Múzeumunk évek óta kínál városi sétát Budaörsön, amely most a kihelyezett QR-kódok segítségével önállóan is körbejárható. Az egyes helyszínek történeti részei egymásra épülnek, 8 állomáson át megismerkedhetnek Budaörs történetével, népi kultúrájával. Emellett minden egyes állomáson érdekességek is olvashatók az adott helyszínnel kapcsolatban.  Az útvonal térképe a lenti képgalériában látható!

5. ÓTEMETŐ

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

Az 1920-as, 1930-as évek az egyesületi élet virágkorának tekinthetők. Ekkor számos hivatalosan bejegyzett egyesület működött Budaörsön, de ezek mellett vallási és különböző önkéntes társulások is színesítették a közösségi életet.

Az egyesületek közül korábban már szóltunk a Mária-lányokról. Ahogy a lányoknál a Mária-lányság, úgy a legényeknél a lövészegyleti tagság számított nagy megtiszteltetésnek. Évente 13 lövészt választottak, a vezénylőt Vorschütz-nek (előlövész) nevezték. Neki kardja, a többieknek puskája volt. A lövészek nagyobb egyházi ünnepeken teljesítettek szolgálatot, például nagyszombaton őrt álltak a Szent Sírnál, az ünnepi miséken úrfelmutatáskor díszlövéseket adtak le. Az utolsó budaörsi lövészeket 1943-ban választották meg.

Az egyesületek közül ki kell még emelnünk a Lyra Dalkört, amely hosszú éveken keresztül a kulturális élet jelentős tényezője volt. Az egyesület 1912-ben Clementis László vezetésével alakult meg. Az első világháború alatt működésük szünetelt, azt követően azonban új lendülettel folytatták a munkát. Külön színjátszó csoportjuk is alakult id. Szakály Mátyás vezetésével, az 1930-as években pedig a passiójáték aktív szereplői voltak. Az egyesület a második világháború alatt felfüggesztette a működését, a kitelepítést követően pedig már nem tudtak újjáalakulni.

WISSENSWERTES

Az Ótemető az egyik legnagyobb magyarországi német temető, amelyet 1755-ben szenteltek fel. Jelenleg körülbelül 1400 sírkő látható itt, melyek közül jó pár XVIII. századi. Az utolsó temetést valószínűleg 1956-ban tartották, de a temetkezés végleges megszüntetésére csak 1980-ban került sor. A temető napjainkban országos emlékhelyként is működik, 2006-ban itt állították fel az országos kitelepítési emlékművet.

A temetőben álló kápolnát Csulits János és családja építtette 1862-ben. Az 1946-os kitelepítést követően állapota fokozatosan romlott, majd az 1970-es, 1980-as évek fordulóján a görög katolikusok használatába került. Romos állapotából 1993-ra épült újjá.

FOTOGALERIE