Szeretettel köszöntjük a Heimatmuseum városi sétáján!

Múzeumunk évek óta kínál városi sétát Budaörsön, amely most a kihelyezett QR-kódok segítségével önállóan is körbejárható. Az egyes helyszínek történeti részei egymásra épülnek, 8 állomáson át megismerkedhetnek Budaörs történetével, népi kultúrájával. Emellett minden egyes állomáson érdekességek is olvashatók az adott helyszínnel kapcsolatban. Az útvonal térképe a lenti képgalériában látható!

Az Idesüss Budaörs Fesztivál keretében a Heimatmuseum interaktív játékra invitál mindenkit!  IDE kattintva megfejtheti a feladványt, amivel szeptember 2-án 10-16 óra között kiállításaink ingyen tekinthetők meg a Budapesti út 45. szám alatt.

7. KŐ-HEGY

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

A kitelepítésre ítélt családokat a budaörsi vasútállomáson vagonírozták be, és nyomorúságos körülmények között tették meg az utat Németországig. Nincstelenként, számos megpróbáltatást átélve kellett új életet kezdeniük az ismeretlenben. Nehéz helyzetben voltak az itthon maradottak is, a kitelepítés felbomlasztott egy két évszázada működő gazdasági- és társadalmi rendszert.

„A legszükségesebbeket elcsomagoltuk és felszálltunk a hatodik transzport egy vagonjába. […] Még hallottuk a budaörsi templom harangját, aztán megrándult a vonat és lassan elindult. Hirtelen csend lett, majd az asszonyok összeborultak és zokogtak, a férfiak elfordították a fejüket, hogy ne lássa senki a gyengeségüket.”  (Prach Jánosné Latosinszky Éva)

„A kocsink visszafelé Budaörsön haladt át. Itt már befejeződött a kitelepítés: a községben régi 8000 lakos helyett ma már csak 800 lakos van. A házak várják új tulajdonosaikat. Az utcák néptelenek. A frissen hullott hó érintetlen fehér szőnyegként terül elénk. Várakozásszerű csend van…”  (Új Szó, 1946. február 19.)

A háttérben lévő molinón az látható, amikor a kitelepítettek egy csoportja csomagjaival a vasútállomásra tart (Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény)

ÉRDEKESSÉGEK

A budaörsiek vallásgyakorlásának központi helyszíne a Nepomuki Szent János-templom volt, de emellett több más szakrális emlék is gazdagította Budaörsöt. Ezek közül kiemelkedik a Kőhegyi kápolna, melynek építéséhez egy legenda is köthető.

Wendler Ferenc több álmában is megjelent Szűz Mária, élete azonban akkor változott meg igazán, amikor 1853-ban, munka közben ráomlott a vályogfejtő és teljesen eltemette őt. Társai azt hitték, már nem látják viszont élve, de ő sértetlenül került elő a föld alól. Wendler Ferenc megmenekülését a Szűzanyának, és az ő óvón ráterített köpenyének tulajdonította. A bányaomlás után másfél évvel megjelölte azt a kőhegyi vadrózsabokrot, amelynek szirmain álmában a Szűzanya arcát látta, majd 1855 tavaszán megkezdte a kápolna építését, amelyet még ebben az évben, október 15-én felszenteltek.

A Kő-hegy egy neves budaörsi szokásnak is a helyszíne volt: 1933 és 1939 között itt adták elő a Passiót, Jézus szenvedéstörténetét. Az előadáshoz állandó díszletet is építettek a kápolna mögött.

A kitelepítés tragikus fordulatot hozott a kápolna és a passiójáték életében is. Az épületeket elhordták, az előadásokat a háború után nem tudták újjáéleszteni. Ez utóbbira csak az ezredfordulón nyílt lehetőség, azóta kezdetben három, jelenleg hatévente rendezik meg a Passiót. A Kőhegyi kápolnát 2003-ban, a Szentháromság szobrot 2004-ben, a Kőkorpuszt pedig 2008-ban építették újjá. A munkálatokat Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, Budaörs Város Önkormányzata, Budaörs lakossága, valamint a kitelepített családok finanszírozták.

KÉPGALÉRIA