Budaörs nagyjai

2021-ben virtuálisan nyílt meg Budaörs nagyjai című időszaki kiállításunk. A tárlat azon személyeknek állított emléket, akik 1855-től kiemelkedően fontos szerepet töltöttek be Budaörs kulturális életében. Az időcsík segítségével a Kőhegyi kápolna felszentelésétől Hauser József Budaörsi krónika (1985) című könyvének megjelenéséig követhették végig a látogatók az egyes személyek munkásságát. Az életrajzi leírások, a korabeli fényképek mellett dokumentumok és korabeli filmrészlet (a Passió előadás felvétele az 1930-as évekből) idézte meg élethűen a két háború közötti virágzó kulturális életet.

H30

A múzeum felújítását követően, 2018 májusában, az ünnepélyes újranyitás alkalmával tekinthették meg a látogatók a múzeum harmincéves történetét bemutató kiállítást. H30, azaz a Heimatmuseum harminc éve. A tárlat az előzményektől, az 1970-es években kezdődő gyűjtésektől napjainkig kísérte végig intézményünk történetét. A színes, sok képpel illusztrált tablók mellett három vitrinben a „legtárgyak” is helyet kaptak. Megtekinthetők voltak gyűjteményünk legkorábban beleltárazott, legkisebb, valamint „legidősebb” tárgyai is.

Kiszakított gyökerekkel

2016 januárjában, a kitelepítés 60. évfordulójára nyílt meg történeti kiállításunk, amely az 1946/1947-es budaörsi eseményeket mutatta be. A visszaemlékezések, a családtörténetek, a személyes dokumentumok és tárgyak segítségével igyekeztünk a témát mind az iskolások, mind a felnőtt korosztály számára közelebb hozni. A tárlatban két kisebb enteriőr is helyet kapott, amely a családok vasútállomásra történő útjának, valamint a vagonútnak állítottak emléket.

Budaörsi présházak nyomában

2014 végén nyílt meg Budaörsi présházak nyomában című kiállításunk. A tárlat az egykor a budaörsi családok megélhetését biztosító szőlő-borkultúrának állított emléket, kiemelve az ezen művelési ághoz kötődő épületek szerepét. A település határában található „pincefalu” bő másfél évszázadon át nagy jelentőséggel bírt a családok életében: a pincék és a présházak nemcsak a szőlő feldolgozásának és a bor tárolásának helyszínei voltak, hanem a férfiak közösségi életében is nélkülözhetetlen szereppel bírtak. A kiállításban az épületek története mellett a látogatók megismerkedhettek a szőlő feldolgozása során használt régi eszközökkel is, valamint a művelési ág hanyatlásával, a kitelepítés következtében lezajlott pusztulással.

Felemelő 19. század

Egy országos kiállítás-sorozatba, melynek témája a paraszti polgárosodás tárgyi világa és a nemzeti jelképek a magyarországi tájházak gyűjteményeiben volt, a budaörsi Heimatmuseum is bekapcsolódott. Az időszaki kiállítás 2011 márciusában nyílt a következő címmel: Ipari és kereskedelmi vállalkozások térnyerése Budaörsön a 19. század második felében. A tárlaton egyrészt egy korabeli szatócsboltot rendeztünk be a tájház lakószobájában, másrészt a századvég idején a településen működő ipari vállalkozások (például keserűvíz- és pezsgőüzem, piktortégla-készítés), kereskedők tárgyi eszközei voltak láthatók, illetve hozzájuk kapcsolható dokumentumok és régi fényképfelvételek tablókra szerkesztve.

Teknő, kapa, kötőgép

A 2010-ben megrendezett kiállítás egyik nem titkolt célja az volt, hogy a raktárunkban őrzött tárgyak egy részét legalább időszakosan a látogatók számára láthatóvá tegyük. Három témakör köré csoportosítottuk a tárlatot, mely minienteriőrök, kis életképek és a falon rögzített felnagyított fotók segítségével mutatta be a kora XX. század Budaörsének egy szeletét. A témák az akkori kor tisztálkodási szokásaival, a textilek és ruházat mosásával, tisztításával, a szőlőműveléssel és bor előállítással, valamint egy helyi kisipari tevékenységgel, a kesztyű- és harisnyakötéssel ismertették meg az érdeklődőket.

FOTÓGALÉRIA