Szeretettel köszöntjük a Heimatmuseum városi sétáján!

Múzeumunk évek óta kínál városi sétát Budaörsön, amely most a kihelyezett QR-kódok segítségével önállóan is körbejárható. Az egyes helyszínek történeti részei egymásra épülnek, 8 állomáson át megismerkedhetnek Budaörs történetével, népi kultúrájával. Emellett minden egyes állomáson érdekességek is olvashatók az adott helyszínnel kapcsolatban.  Az útvonal térképe a lenti képgalériában látható!

4. MINDSZENTY JÓZSEF RÓMAI KATOLIKUS ÓVODA

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET 

Budaörs a XIX. században a hagyományos paraszti társadalmak szerint élte az életét. Az 1880-as években pusztító filoxéra azonban jelentős törést okozott a gazdák addig megszokott életében. A családok többsége fő megélhetési forrásukat vesztette el, és évek kellettek, amíg újra talpra tudtak állni. A budaörsiek élelmességét azonban jól mutatja, hogy a változó piaci viszonyokhoz igazodva átalakították gazdálkodásuk szerkezetét. A borszőlőfajták helyett egyre több csemegefajtát ültettek, emellett pedig egyre nagyobb számban jelentek meg az őszibarackfák a szőlők között. Ezt a virágzó, nyugodt időszakot az első világháború szakította meg.

Az első világháborút követő események közül a budaörsi csatát kell kiemelnünk, melynek emléktáblája a Károly Király út és a Szabadság út sarkán látható. 1921. október 23-án IV. Károly csapataival Budaörsnél rövid tűzharcba keveredett a kormányerőkkel. A kibontakozó összecsapástól elrettenve az uralkodó visszavonulást rendelt el. Az esemény emlékére 1991-ben helyeztek el táblát a Károly király utca és a Szabadság út sarkán.

ÉRDEKESSÉGEK

Az épület, amely 1993-tól a Szent Vince, jelenleg pedig a Mindszenty József Római Katolikus Óvodának ad helyet, egykoron uradalmi kocsmaként, azt követően pedig hosszú évtizedeken keresztül Községházaként működött. Az épület szomorú helyszíne volt Budaörs 1946-os tragédiájának, a kitelepített német családoknak ebben az épületben kellett leadniuk házaik kulcsait.

Az egykori községháza hűen tükrözi az egykori zártkapus építkezés jegyeit, amely hazánkban a németek által lakott területekre volt jellemző. A zárt kapu az utcáról nem engedett betekintést, azon túl azonban a hagyományos parasztporta valamennyi jellegzetességét meg lehetett figyelni (gazdasági épületek, baromfiudvar stb.). Budaörsön a zártkapus építkezés elsősorban a főúton volt megfigyelhető, a mellékutcákat az utcafrontra épített egysoros parasztházak jellemezték.

KÉPGALÉRIA