Szeretettel köszöntjük a Heimatmuseum városi sétáján!

Múzeumunk évek óta kínál városi sétát Budaörsön, amely most a kihelyezett QR-kódok segítségével önállóan is körbejárható. Az egyes helyszínek történeti részei egymásra épülnek, 8 állomáson át megismerkedhetnek Budaörs történetével, népi kultúrájával. Emellett minden egyes állomáson érdekességek is olvashatók az adott helyszínnel kapcsolatban. Az útvonal térképe a lenti képgalériában látható!

6. KÁLVÁRIA-DOMB

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

A magyarországi németség történetében jelentős fordulópont 1944. A megváltozott politikai helyzet miatt az év utolsó hónapjaiban sokan elmenekültek a hazájukból. Vagyonelkobzások nehezítették a német családok életét, a szovjet Állami Védelmi Bizottság december 16-i határozata pedig a munkaképes német nők és férfiak munkatáborokba történő internálásáról rendelkezett („málenkij robot” = „kis munka”). Ez utóbbi rendelet értelmében Budaörsről nem vittek el embereket, 1944 utolsó hónapjaiban azonban közel négyezren hagyták el otthonukat és menekültek el az országból, bár közülük a következő évben körülbelül ezren visszatértek. A hazai németség kálváriája azonban ezzel nem ért véget: az 1945. december 22-ei kormányülésen, a kollektivitás alapján született meg a kitelepítési rendelet. Ennek értelmében valamennyi, magyarországi német származású lakosnak bűnhődnie kellett a háború borzalmaiért.

A második világháború és az 1946 januárjában megkezdődő kitelepítés következtében alapjaiban bomlott fel a korábbi gazdasági és társadalmi rend, Budaörs két évszázados kultúrája szinte egyik napról a másikra hullott darabjaira. 1946. január 19 és február 5-e között hét transzporttal közel hatezer embert űztek el Budaörsről. Házukat, állataikat, földjeiket, szerszámaikat, szinte valamennyi értéküket hátrahagyva, néhány kilóval kellett elhagyniuk szülőfalujukat, és kellett új életet kezdeniük egy idegen országban. Az ekkor kitelepítettek Németország amerikai zónájába kerültek, az 1947 nyarán elűzött körülbelül 220 fő azonban már az ország szovjetek által felügyelt részébe.

ÉRDEKESSÉGEK

A szabályos alakú, 174 méteres magaslat Budaörs közepén fekszik, egy 1766-os térkép alapján azonban megállapítható, hogy egykor itt húzódott a település határa. A domb alján álló kápolnát Kreisz Jakab emeltette 1817-ben, a római katolikus egyház pedig 1821-ben kezdte el a keresztút megépítését, amelyet 1851-ben fejeztek be. A Jézus Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megörökítő 14 stáció fülkéjében egy-egy dombormű volt elhelyezve. A Kálvária fontos szerepet töltött be nagypéntek liturgiájában, ezen a napon a templomtól körmenet indult a dombhoz, ahol aztán végigjárták a keresztutat.

A stációkat a második világháború után a kápolnával és a domb tetején álló szobrokkal együtt lerombolták, elhordták, egyedül a tizedik stáció maradt fenn részben. Az új stációkat és a domb tetején álló keresztet 2000-ben szentelték fel, a fülkékben Molnár Göb Zoltán budaörsi művész ólomüvegképei láthatók. A kápolnát 2002-ben építették újjá, míg Szűz Mária és Szent János szobrát 2011-ben helyezték el a dombtetőn, a kereszt két oldalán. A munkálatokat Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata, valamint Budaörs Város Önkormányzata finanszírozta. A helyreállítást követően ismét itt zajlik a nagypénteki keresztúti ájtatosság, valamint innen indul húsvét hétfőn az örömút.

KÉPGALÉRIA